Bevásároltunk a bulihoz, majd rendet raktunk és kidíszítettük a lakást.
Jöhetett az sütikészítés, meg a chipsek és üdítők kirakása.
Mindent elrendeztünk az ebédlőasztalon és a dohányzóasztalon, meg raktunk némi rágcsálnivalót néhány polcra is.
- Barb, kész a sütiii! - kiabált Nati. Gyertek!
- Pillanat - ordított Mancsi. Még mindig a hajammal volt elfoglalva.
- Mancsi én nem is tudom.... Nagyon fog hiányozni mindenki...
- Igen, tudom, de nem erre vágytál? És meglátogatunk mindenkik, gyakran...
- Igen, Mancsi, csak... Jajj tudod, Andris is fog ám hiányozni!
- Hát persze... Ő még nekem is - lépett be Nati. Nem voltak testvérei, vagyis hogy mégis: MI! Én, Mancsi és a tesóim Máté és Andris. Andris még csak két éves és irtóra cuki!
- Megjöttem! - hallottam anya hangját. Kérdőn néztem Mancsira.
- Tud a buliról, nyugi, ma este elmennek itthonról.
- Ja, oké - nevettem fel idegesen. Tulajdonképpen egyáltalán nem bántam volna ha itthon maradnak. Hiányozni fognak.
*Mancsii szemszöge
Már csak egy óra volt a buliig és még nem tudtuk mit veszünk fel. Vagyis csak én... Nat nagyon csinos, neki minden jól áll, ahogy Barbinak is. Velem szint ez a helyzet, csak sosem tudok választani..:33
- Ez milyen? - tartottam magam elé egy fekete csillogós ruhát.
- Ahj, Mancs, vedd fel valamelyiket a 100 közül, könyörgöm egy szatyornyi ruhát hoztál és nem tudsz válsztani!!? - idegeskedett Nat.
- Jó, legyen a fekete! - azzal beviharzottam a fürdőbe. Felöltöztem és szépen kisminkeltem magam - Barbi sminkjével, de az mellékes..
*Natii szemszöge
Nagyon vártam már a bulit, bár nem értettem mit kell ezen ennyit készülni... jó oké, ez Barbi szülinapja, de mindannyiunk búcsúbulija... Mancsi imádja, ha kicsinosíthatja a buli sztárját... Jó igen, Barbi a buli sztárja... de csak a szülinap miatt....
- Mancs!!!- kiabáltam.
- Jövök már. - kilépett a fürdőből. - Na? Milyen?
- Szebb lettél mint én! - bólogatott Barbi jelentőségteljesen.
- Nem Barbi, ugyanolyan szépek vagytok mindketten - mosolyodtam el.
- NEEEM! Ugyanolyan szépek vagyunk mindhárman!!! - nevetett Barbi.
Elindultunk, hogy lent a nappaliban várjuk a vendégeket. Apropó vendégek: mindenkit meghívtunk aki kicsit is számított számunkra.
Csengettek.
Izgatott lettem, vajon ki lehet az első vendég, ezért azonnal felajánlottam, hogy ajtót nyitok. Senki sem ellenkezett.
A bejárat felé vettem az irányt és kinyitottam.
De legnagyobb meglepetésemre nem egy ismerőst, hanem egy idegen arcot láttam: egy postás volt. Egy hatalmas dobozt tartott a kezében. Scott Barbi egy éves husky kutyája idegesen ugrálta körül az idegent, de szemmel láthatóan inkább a dobozért ugrált.
- Nem bánt - mondtam.
- Persze, tudom már ismerem őt... Fülöph Natasát keresem!
- Én volnék - mosolyogtam rá.
- Akkor itt írd alá - nyomott az orrom alá egy papírt és egy tollat. Valami nyilatkozat volt a küldemény átvételéről.
- Köszönöm - vette el a papírt - ó.. és tessék! - adta át a dobozt.
Fogalmam sem volt mi lehet benne... de amikor kinyitottam elállt a lélegzetem....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése